Part 10 - Majd én megmutatom!

Sziasztok. Tudom,hogy azt ígértem,hogy Karácsony előtt még hozok 1-2 részt de a sok sürgés-forgás közepette nem nagyon jutott időm a blog írásra. Ezt is 2 éjszaka hoztam össze. Remélem nem haragszotok amiatt,hogy kicsit csúszik a két dátum, de ígérem, a karácsonyi különkiadás feltétlenül meglesz. Már biztosan nem hozok új részt Karácsonyig,szóval itt és most szeretnék nektek Kellemes Karácsonyi Ünnepeket és Sok Ajándékot kívánni. Legyen örömteljes eme néhány napotok  és persze a többi is :)

Hozzon a Jézuska sok jót, főleg ha 1D-s tárgyról van szó :)

Üdvözlettel:                                          Szandee ×                    

Az élet szép, legfőképp akkor,ha minden simán megy. A jelenlegi helyzet pedig erről árulkodik. Lehet,hogy az embernek sokszor van rosszkedve, de ha a megfelelő emberrel van,minden más. A lélek megtisztul és teljesen máshogy látja a világot-pont mint én.

A napokban rengeteg időt töltöttem Zaynnel és a srácokkal, persze Victoria kíséretében. Őt semmi jóból nem hagynám ki. Mindig ő rángatott bele a rosszba, persze jó értelemben. De persze most minden máshogy van, a világ 360°-os fordulatot vett körülöttem. Mindig én voltam a visszahúzódó csendes kislány, Victoria meg a vad, pasizós. Ez most nem így van.

A napokban többfelé jártunk a srácokkal, de a legjobb mind közül a hógolyózás volt. Azt margóra mondom,hogy a hó, amit nem is lehet hónak nevezni,tiszta sár és mocsok volt. A  múltkori szép hóesésből víztócsák keletkeztek,ami nem adott elég téli hangulatot,ám mi megoldottuk a helyzetet. Új játékot találtunk ki: Vízgolyó. A lényege ugyanaz,mint a hógolyózásnál. Aki a legtöbb találatot dobja, az nyer. Nem kérdés ki nyert. Hát persze,hogy én. Nem hagytam magam és gőzerővel gyártottam a jeges,vizes,sáros izéket. A legtöbb találatom Zayn-en volt,aki mindezt megbosszulta egy jó alapos fürdetéssel. Szó szerint megfürdetett a sáros hószerű dologban. Amikor Kiresha meglátott minket, az volt az első dolga,hogy lefényképezze a nyakig sár brigádot. Nem mondom, kedves gesztus volt tőle, de legalább van kézzel fogható bizonyítékom,hogy végre én nyertem.

Na de most az élménybeszámolót félretéve nagyon komoly dolgok történtek. Mármint nem velünk,velünk minden rendben szerencsére. Nem,itt teljesen más volt a baj. Idén a tábor látogatottsága nagyon lecsökkent. Először senki sem tudta,hogy miért, sőt olyan hírt is kaptunk,hogy a tábor megszűnik. Nem tudjuk,hogy mennyire igaz, de nem nagyon törődtünk a hírrel, amíg vannak lakóink. Sajnos vagy nem sajnos, senki sem tudja,hogy itt vannak a srácok, ha lenne egy reklám vagy valami,akkor minden megoldódna, de mivel a srácok pihenni jöttek ide, egy távoli hegyes-erdős rajongómentes övezetbe, így ez mos egyenlő a lehetetlennel. Nem is bánom annyira, mivel én sem szeretném az ünnepeket egy sikoltozó tinilánycsordában leélni, gondolom más sem. Így hát ez terv lefújva.

Sajnos csak pár gyerek van most a táborban, akiket nemrég tanítottam, azok már rég hazamentek. Egyetlen egy gyerek sem jelentkezett a táncórámra, ami nagyon fáj nekem. A mostani gyerekek IPhone-val járkálnak a folyosókon fülhallgatóval a fülükben. Némelyikük nem is köszön. Hihetetlen, de ekkor jön rá legjobban az ember,hogy mennyiféle-fajta gyerek létezik. Nem mindegyik egyforma,mint azt sokan mondják.

Csak 5 gyerek egyforma…akikkel mellesleg találkoznom kéne,ugyanis meghívtak minket Victoriával a közeli presszóba. Állítólag isteni a forraltbor és a sör. Amolyan tipikus hegyvidéki kis háznak képzelem el,ahol a helybeliek lepacsiznak a tulajjal,majd megisznak 1-2 felest és mennek tovább havat lapátolni. Ez csak az én véleményem, ami nem nagyon valószínű.

- Szerinted a kéket vagy a pirosat vegyem fel? –Vic 1-2 piros-kék bolyhos szvettert nyomott az orrom alá,hogy nézzem meg melyik áll neki jobban. Most a legkevésbé sem érdekelt,hogy miben jön Vic, most csak arra vártam,hogy végre átölelhessem Zayn-t. Ma még nem is láttam.

- Föld hívja Jaz-t. Nézz már ide egy percre! –végre észrevette,hogy cseppet sem érdekel a szőrös macskaszőrre hasonlító szvettere.

- Nekem mindegy. Nem bálba mész. Azt veszel fel amit akarsz. –a mondatom végén magasra emelte a szemöldökét,majd kicsit oldalra biggyesztette a száját. Ha jól sejtem most egy alapos fejmosás vagy kioktatás következik. Rosszabb esetben mind a kettő.

- Neked meg mi a bajod? Mindjárt találkozhatsz a hercegeddel, ne rinyálj már annyit!

- Nekem semmi bajom. Veled van bajom. –erre a válaszomra végképp nem számított. A meglepettség teljesen eluralkodott rajta és amolyan „Mégis hogy képzeled ezt?” arcot vágott.

- Velem? –visszakérdezett meghökkenve. Tényleg lesokkolhattam a szokatlan modortalanságommal, ha még vissza is kérdezett.

- Igen veled. Kicsit visszavehetnél. Niall-el jópofizol,miközben Chris-szel kavarsz a háta mögött. Ugye tudod,hogy ebből csak a baj van?!

- Chris csak haver. Amúgy meg nem te mondtad,hogy ne üssük bele az orrunkat a másik pasiügyeibe?

- De igen. De én csak megpróbállak megvédeni egy szörnyű csalódástól. Nem tudnám elviselni,hogy szenvedsz.

- Ez nagyon kedves tőled, de inkább érted aggódom. Egy zűrös rosszfiúba szerettél bele,aki nem éppen jól bánik a lányokkal.

- Na nehogy már te is! Kevin végre megenyhült és most kezded te? Amúgy meg hirtelen mi lett a bajod vele? Eddig nagyon is bírtad.

- Nekem nincs semmi bajom vele, csak féltelek.

- Na jó, azt hiszem ezt a beszélgetést most inkább hanyagoljuk és menjünk.

- Részemről rendben.

Egy kicsit feszült volt közöttünk a hangulat, de semmi komolyabb, csak még sosem volt ilyenben részem,ugyanis még sosem vitáztunk semmin és ez még szokatlan. Úgy látszik mindennek eljön az ideje.

Csendben lesétáltunk a földszintre,ahol a srácok már készenléti állapotba helyezték magukat és készek voltak az indulásra.

- Hú,micsoda bombanők! Hm…nem ismeritek őket srácok? –„üdvözölt” minket Harry a maga módján.

- Sziasztok! –a Jaz-féle köszönés most teljesen más volt,mint szokott. Komolyabb és visszafogottabb. Zayn volt az egyetlen aki észrevette rajtam,hogy nincs minden rendben. Victoria odament a másik négy sráchoz és elkezdtek beszélgetni,mintha misem történt volna.

- Valami baj van? –kérdezte halkan. Bár a többiek annyira bele voltam merülve a sztorikba,hogy észre sem vettek minket.

- Majd elmondom! –kierőszakoltam magamból egy műmosolyt, erre Zayn a fejét rázta,majd odajött hozzám és egy apró csókot adott az ajkamra.

- Na indulhatunk? –Liam próbálta túlkiabálni a többieket és sikerült is neki, ugyanis mindenki meghallotta a mély hangjának dübörgését.

- Mutatjátok az utat? –kérdezte Vic, aki Niallre nézett. Niall csak aprókat bólintott és meg a szememet forgattam.

Vic otthon sem tartozott a jókislányok közé, főleg a pasiügyei miatt. Szokása volt,hogy több pasit hülyített egyszerre és ezt a szokását elég hűen őrzi…Vele ellentétben én voltam a jókislány,aki mindig Vic mellett volt és falazott neki. Hiába, az ellentétek vonzzák egymást,még barátilag is.

Minden nekivágtunk a bő 5 perces útnak a presszó felé. Már a nevében is benne van,hogy itt nem citromos üdítővel fognak kiszolgálni,úgyhogy én már előre eldöntöttem,hogy nem iszom semmit. Max. 1 pohár forraltbort, de semmi többet.

Ezt az 5 perces utat gyalog tettük meg, most a változatosság kedvéért mi vezettük a sort. Nem bíztak bennünk, azaz Zaynben nem bíztak. Gondolom nem kell kifejtenem miért…:)

- Szóval ez lenne az! –Louis egy elég termetes „kis” házra mutatott,ahol az ajtó fölé volt függesztve egy szép betűtípussal írt felirat: WINE and BEER from NARNIA. Nem tudtam,hogy ez mit jelent, remélem,hogy nem raknak be minket egy szekrénybe,mert akkor végem. Főleg ha Zaynnel együtt….

Bementünk a presszóba,majd levetettük a nagykabátot és ráakasztottuk az akasztóra. Meglepő volt,hogy még a kabáttartó is díszes fából készült,pont úgy,mint a többi asztal és szék. Amikor teljesen beléptünk a kicsinek nem mondható kocsmába,mentem megcsapott a friss forralt bor illat. A pultos egy helybéli férfi lehet,mert mindenkivel kedves volt és lepacsizott. Na mit mondtam? Komolyan mondom, ha nem jön össze a táncos karrierem,elmegyek jósnak.

Leültünk egy asztalhoz a cserépkályha mellé. A pincér azonnal kijött,majd minden rendeltünk. A srácok és Vic forralt bort, míg én egy rumos teát. Pár szelet kalács is díszelgett az asztalon, bár nem szeretném megkóstolni,kitudja hányan fogdozták már meg előttem. Niall volt az első bátor jelentkező (mily meglepő), aki megkóstolta a diós kalácsot. A szájába vettem,majd a többi részét amit a kezében tartott,nyomban az asztalra dobta.

- Forró! Forró! –elkezdett kiabálni, mi meg csak röhögtünk rajta…egy ideig. Egészen addig hahotáztunk,mígnem mindenki a tányér kalácsra lett figyelmes. Úgy látom egy verseny van kitárulkozóban. Óvakodva néztem a többieket,hogy nem próbálják-e megszerezni előlem a diós meglepetést, de ünneprontónak kell lennem,mert minden rákattantak a potyakajára. Olyanok voltak,mint a vadgalambok, akik mennek a morzsákra. Komolyan! Még Victoria is kapkodott a 6 szelet frissen sült,még forró kalács után, csak én maradtam hoppon.

Mindenki könnyen magába tolta a finomságot, én meg addig ültem és vártam,hátha lesz valaki olyan rendes és megosztja velem a zsákmányát. Senki,még egyszer mondom, SENKI nem volt hajlandó adni a kajájából. A kis kapzsi banda…ejj ejj. Nem csináltam belőle nagy ügyet, de azért megjegyeztem.

- Itt a pia! –Liam hangosan felkiáltott!

- Hej,igyunk! –Harry is csatlakozott az ordítozó tömeghez. Mindenki minket nézett,ahogyan közösen koccintunk,majd jó alaposan a pohár aljára nézünk. Legalábbis a srácok. Victoria sem tartozik a nagy ivók közé,bár nem veti meg az alkoholt, főleg ha jó társaságban van.

- Még egy kört! És még egy kis tequilát is hozzá! –Zayn felkiáltott Louis-val egyetemben. Mintha összebeszéltek volna, mind a ketten egyszerre mondták ki a mondatot.

- Forralt bor és tequila? Még megbocsássatok de én még soha nem hallottam ilyenről. –mormogtam.

- Pedig nagyon jó a kettő keverve. Ez a mi kis titkos itókánk,ugyanis senkinek nem jutna eszébe ilyen marhaság. –magyarázta az ügyet Zayn.

- Csak nehogy megártson! –szólalt fel Victoria. Hirtelen milyen következetes lett. Úgy látszik hatott a délutáni kis fejmosás. Csak ezért már megérte.

- Jaz nem kóstolod meg? –kínált meg Harry. A kis pimasz ördög még mindig ott bújkált a tekintetében. Már egy ilyen apró momentumból van gesztusból kiszűröm,hogy mi is az igazi célja valójában.

- Kösz nem! Inkább kihagyom. –tiltakoztam.

- Biztosan nem kóstolod meg? Pedig nagyon finom. –kérdezte még egyszer Louis.

- Egyszerűen isteni. –áradozott Niall, s közben egy nagyot szippantott az atmoszférából. Őszintén szólva én már levegőt sem mertem venni, annyi volt a bor és a tequila koncentráció,hogy egy mély lélegzet és Jaz-nek annyi. Caput! Finito! Ezt pedig nem szerettem volna megkockáztatni.

Már vagy a hatodik körnél jártunk, s a srácok egyre jobban kezdtek el nevetgélni, a hangulat pedig egyre forrósodott. Harry már a párkapcsolati témákat átugorva az emberi szaporodásra tért át. Olyan szövegeket lenyomott,hogy én és Vic csak néztünk,mint a moziban. Aprólékosan elmesélte,hogy mit csinált az előző barátnőjével és hogy hogyan. Nem voltunk kíváncsiak rá,mégis elmondta. Szerintem holnap ebből semmire sem fog emlékezni, de majd én felvilágosítom és elmondom miket mesélt nekünk. Tuti megbánja még, de nem baj, majd én jó nevetek. Ennyi kárörvendés még nem a világ vége.

Az még hagyján,hogy a mi Haroldunk beavatott minket a nemi életébe, de az már sokkal durvább volt,mikor Zaynre rájött a mesélhetnék. Inkább ne tette volna…

- Srácok és emlékeztek arra amikor…jaj tudod! –akarta mondani Zayn, de a nyelve már nem pörgött rendesen. Ő és Harry voltak a legjobban becsiccsentve, de ez a szövegeiken is meglátszott. Rémült arccal Victoriára néztem,aki a hasát fogta a röhögéstől, s úgy vihogott,hogy közben egy hangot sem adott ki. Belső röhögés…ez a legrosszabb. Szegénykének holnapra olyan has-izomláza lesz,hogy azt egy életre megemlegeti. De hát mit lehet tenni, a 2 srác ügyein nem lehet nem nevetni.

- Ja igen, emlékszem. Amikor volt az a csaj és amikor izé…na…érted. –Harry jobbra-balra tellegetett a kezével, ugyanis Zayn sztoriját még ketten sem tudták összehozni. Az nem kérdés,hogy mindenki gurult a röhögéstől, még a fiúk is, csak én ültem rémült arccal,hogy mi lesz a sztori végkifejlete.

- Srácok az úgy volt,hogy Zayn felhozott egy lányt a hotelszobába. –Louis jó útra terelte a két Móka Mikit. Nem kellett volna.

- Ja igen! Megvan már! Na szóval! Volt az a csaj! Hogy is hívták? Barbara? –Zayn belekezdett a történetbe…

- Jessica volt te hülye. –Harry kijavította a hős szívtiprót.

- Ja igen. Szóval Jessica. Jessica igen jó nő volt. Azok a mellek istenem… -motyogta Zayn. Csak fél szavakat értettem belőle szerencsére.

- A fenébe! Elfelejtettem,hogy mit csináltam vele. Hogyan lehet ez? –a jókedve hirtelen búskomorra változott, de ez a hirtelen hangulatváltozás természetes egy betintázott egyénnél.

- Még jó. Nem szerettem volna hallani. –mondta Vic.

- Az biztos. Srácok,szerintem ne igyatok többet. Mindegy, én kimegyek a mosdóba. –nagy nehezen felálltam az asztaltól,majd elsétáltam egészen a mosdóig. Éppen szerencsém volt,ugyanis meghallottam,hogy a srácok rólam beszélnek. Pont el tudtam bújni a fal mögé,hogy ne lássanak és így kitűnően tudtam hallgatózni.

- Mi van a barátnőddel? Nem tud bulizni! –mondta Louis.

- Mi itt iszunk és jól érezzük magunkat, ő meg csak ül és bámul minket. –folytatta a panaszkodást Niall.

- Nincs hozzászokva az ilyenhez. –Victoria megvédett engem,bár nem sok értelme volt.

- Be kéne avatni őt a nagybetűs életbe, nem gondolod Zayn? –Harry oldalba bökte Zayn-t ,mire mindenki felnevetett.

- Már dolgozom az ügyön. –erre ez volt a válasz. Hirtelen most mindenki összeszedte magát és kifogástalanul tudtak beszélni. Na jó, Harry és Zayn kivételével.

Miért beszélnek így rólam? Ennyire unalmas lennék? Most komolyan ennyire unalmas vagyok? Tényleg nem vagyok hozzászokva az efféle mulatozásokhoz, de ez ennyire látszik? Ugye nem?

Habár ha jobban belegondolok tényleg van némi igazság az ügyben, ugyanis nem tudom kellőképpen elengedni magam. Mindig azt figyelem,hogy rendesen és kiegyensúlyozottan viselkedjek,ami sokszor nekem is nehezemre esik, de ez van előírva. Sosem ittam még pár pohárnál többet és úgy látszik most jött el az idő,hogy elkezdjem. Mármint nem az alkoholista életmódot, hanem csak egy felhőtlen estét igen, végre egy felhőtlen estét szeretnék úgy,hogy nem viselkedem jókislányként. Egyszer én is lehetek rossz…